konsibikes

Eltelt egy hét. Megjártam Gárdonyt, és bebarangoltam a Mátrát, ám az élet nem állt meg és kész lett időközben a váz. Visszatérvén Százhalombattára gyönyörködhettem a váz színében, és hogy a festék be ette magát a középtengely menetébe. (10 perc káromkodási idő). Majd elképzeltem magam előtt a rózsaszín fehér kompozíciót és éreztem , hogy ez a bringa meg fogja érni a káromkodásokat és a beleölt időt.

Indulás bevásárlásra! Kéne egy hátsó agy....első agy...felnik....kűlső.. bandázs...ülés..

A régi kerekek mentek a szemétbe, az újakat befűztem. Fekete felni fehér külső, látványilag nem rossz, de 20 méter megtétele után a gumik jóvátehetetlenül retkesek lettek az út porától. Csakúgy mint a fehér kormány bandázs ami már a tapintástól is feketedik.

A villát és a kormányt frissen polírozott csészék, és átzsírozott csapágyak tartják vasmarokban. A marék golyó helyett koszorús csapágyak kíséri a hajtó karokat.

Egyszóval összeraktam a cuccot és örömmel tölt el hogy egy öreg ismeretlen eredetű francia vázas kerékpárt sikerült használhatóvá tenni.

És meg is született a hét mottója:: LINK

További képek:lLink